Az otthon kedvenck�nt tartott madarakat sz�mos vesz�Iy fenyegeti. Mit tehet�nk, ha tollas kedvenc�nket baleset �ri, hogyan l�ssuk el, mikor kell �rtes�ten�nk az �llatorvost? Ehhez szeretn�nk az al�bbiakban hat�kony seg�ts�get nyu'jtani.

Vannak olyan alapvet� vesz�lyforr�sok, amiket felt�tlen�l meg kell sz�ntetn�nk a madarak k�rnyezet�ben. Ha r�ptetni kiengedj�k a madarat, gondoskodjunk arr6l, hogy egy l�gt�rben ne egyen m�s h�zi�liat, pI. macska, amely k�nnyen elkaphatja. Persze ha a madarunkat �sszeszoktattuk a t�bbi �llattal, �s biztosan tudjuk, hogy nem jelentenek egym�sra vesz�lyt, akkor �sszeengedhetik �ket, de a biztons�g kedv��rt mindig csak fel�gyelet mellett. Fontos, hogy ha van akv�rium, az mindig le Iegyen fedve, �s m�s vizet telt ed�ny, pl. forr6 leves se Iegyen a t�zhelyen el�l hagyva. A k�rnyezetszennyez� illetve m�rgez� anyagokt6l (fest�kek, vegyszerek) szint�n t�vol kell tartan a madarakat.

A lak�sban t�rt�n� r�ptet�snek legnagyobb vesz�Iye, hogy a madarak nekirep�lhetnek az ablak�vegnek. A madarakra n�zve egy ilyen baleset v�gzetes is lehet. Szerencs�s esetben agyr�zk6d�st szenved a mad�r, amely r�vid id�n bel�l mag�t6l gy�gyul. S�Iyosabb esetben agyv�rz�s is kialakulhat az �t�d�s k�vetkezm�nyek�nt, melyre a mad�r egyens�Iyzavara illetve g�rcs�k h�vj�k fel a gazda figyelm�t. Ha ezeket a t�neteket �szlelj�k, ne rohanjunk vele az �llatorvoshoz, mert a sz�ll�t�ssal j�r6 stresszei t�bbet �rthatunk az �llatnak, mint amennyi seg�ts�get kaphatunk az orvost6l. A Iegfontosabb, hogy nyugalmas helyre helyezz�k a madarat, legjobb, ha a saj�t kalitk�j�ba tessz�k egy cs�ndes �s a szok�sosn�l h�v�sebb helyre. Ha megoldhat6 �s a mad�r elvisel, fej�nek hideg vizes borogat�sa is j6t�kony hat�s�' lehet. Term�szetesen a t�neteket �s a baleset k�r�lm�nyeit besz�Ij�k meg �llatorvossal, aki tov�bbi tan�csokkal l�t majd el. Mivel az ilyen t�pus�' balesetek gyakran j�rnak csontt�r�ssel is, Ieggyakrabban sz�rny �s I�bcsontt�r�ssei, mindenkeppen vizsg�ltassuk meg szakemberrel, ha madarunk m�r jobban van. A teljes gy6gyul�s �rdek�ben a csontt�r�ses betegek a balesett�l sz�m�tva 48 �r�n bel�l kell, hogy szakaszer� eil�t�sban r�szes�ijenek. Madarak sz�rnyt�r�s�n�I pihen�helyzetben kb. 2 h�tig kell r�gz�teni a t�r�tt csontot. A l�bsz�rcsont t�r�sein�l  az is a fontos hogy a t�r�tt v�gtagot norm�l helyzetben r�gzits�k. Ha az �llatorvos ficamot �llapit meg, hosszabb r�gzit�si �s gy6gyul�si id�vel kell sz�mioni. Mivel a madarak ell�t�sa k�l�n�s szak�rtelmet ig�nyei, �gy �rdemes specialist�hoz fordulni.

Azonnal forduljunk �llatorvoshoz, ha a madarunkon daganatos elv�ltoz�st tal�lunk. A hull�mos papag�jok p�ld�ul kifejezetten hajlamosak az ilyenf�le elv�ltoz�sokra. N�luk m�r fiatal korban, ak�r 3 evesen jelentkezhetnek daganatok. Egyes daganatt�pusok j61 m�thet�k �s a felgy6gyul�si es�lyek is biztat6k, de vannak olyan t�pusok is, melyekn�i nagyon rosszak a gy6gyul�s kil�t�sai. Minden t�pusra igaz viszont, hogy a korai felismer�s �s az idej�ben elkezdett gy6gykezel�s nagyban hozz�j�rulhat a gy�gyul�shoz. A madarak szervezete sok esetben nem tudja Iegy�zni a betegs�get, a m�tet ellen�re sem. A betegs�g diagnosztiz�l�sa �s hat�kony kezel�se t�bbnyire az�rt neh�z, mert amikor a mad�r m�r t�neteket mutat (Iesov�nyod�s, erntienseg, v�rszeg�nys�g), az elv�ltoz�s m�r nagyon el�rehaladott �llapotban van. A gy6gykezei�st azonban a Iegt�bb esetben �rdemes megk�s�relni.

Az otthon is elv�gezhet� m�veletek k�z� tartozik a cs�r �s a karom rendszeres v�g�sa. Persze �llatorvos is elv�gzi ezeket a beavatkoz�sokat, de egy kis gyakorl�ssal mi is k�nny�szerrel elv�gezhetj�k otthon, stresszmentes k�rnyezetben. Ehhez sz�ks�g�nk lesz egy er�s k�r�mcsipeszre. A kistest� d�szmadarak karm�n �ttetszik a t�gy v�rb� ter�let. Erre a ter�letre kb. 3 mm-t r�hagyva egy hat�rozott mozdulattal lecs�pj�k a k�r�m v�g�t. Ezt a m�veletet rendszeresen v�gezz�k el (p�r hetente), nehogy a k�r�m illetve a cs�r t�l n�lj�n. A t�ln�tt cs�r illetve karom komoly eg�szs�g�gyi �s t�pl�lkoz�si probl�m�kat okozhat.