A teny�szt�ket 1976-ban meg�rvendeztette a s�rga farcs�k� mut�ci� megjelen�se. Akkor m�g ez a sz�n ink�bb a rozsdav�r�s �s narancss�rga sz�n k�z�tti �tmenet volt. De a sz�v�s �s kitart� teny�szt�i munka k�vetkezt�ben ez a sz�n m�ra s�t�ts�rga lett. A cs�r narancss�rga. A s�rga farcs�k� mut�ci� a vadsz�nnel szemben recesz�ven �r�kl�dik. A f�szekaljban m�r k�t h�t m�lva l�that�, hogy van-e s�rga farkcs�k� fi�ka.

Barna sz�nmut�ci�. A vad sz�nnel szemben kifejezetten vil�gos sz�rny jellemz�. Az els� p�rok 1979-b�l sz�rmaztak. A teny�szt�k �ltal nem kifejezetten megbecs�lt, sz�k k�rben ismert e sz�nv�ltozat.

�r�kl�d�s: Mindk�t el�z� sz�nv�ltozatra a recesz�v - domin�ns �r�kl�d�smenet ismeret�ben a k�vetkez�:
(S: s�rgafarcs�k� N: norm�l, Ns: norm�l, s�rgafarcs�k� hordoz�. X: keresztezve
S x S = 100% S
S x N = 100% N (s�rga hordoz�, a g�np�r egyike a domin�ns N g�nt, m�g a m�sik a recesz�v S farcs�k�rt felel�s g�nt tartalmazza)

S x Ns = 50% S , 50% Ns
Ns x Ns = 25%S, 25% N, 25% Ns

A barnasz�rny� mut�ci� b�r izabell h�t�nak t�nik (!) nem nemhez k�t�tt �r�kl�d�s�! Az el�bbiek (domin�ns - recesz�v �r�kl�d�s) jellemz� erre a sz�nv�ltozatra is.

Az izabell �r�kl�d�se nemi kromosz�m�hoz k�t�tt, m�gpedig az X kromosz�m�hoz. Miut�n a toj�k kromosz�ma konstell�ci�ja XY �s a h�mek� XX (az emberrel ellent�tben), a toj�k sz�ne mindig az Y kromosz�m�hoz t�rsul�. �gy norm�l toj� �s heterozig�ta h�m (egyik kromosz�m�n norm�l a m�sikon izabell g�nt hordoz) ut�djai: 25% norm�l h�m, 25% norm�l (de hordoz�) h�m, 25% norm�l toj�, 25% izabell toj�. Ha izabell a h�m, a g�np�r mindk�t tagja izabell recesz�v g�nt tartalmaz. A h�m az �r�kl�d�s szempontj�b�l �gynevezett egy�ntet� homozig�ta + norm�l toj�: 50% norm�l, izabell hordoz� h�m, 50% izabell toj�.

Izabell h�m + izabell toj� >> 100% izabell madarak (50% toj�, 50% h�m).

V�rhat� sz�nv�ltozatok

Az �kfark� �s a szak�las amandin�hoz hasonl�an az izabell sz�n kivil�gos�t�sa feh�rr� a jelenlegi teny�szt�i c�l. Id�nk�nt feh�r tollakat tartalmaz� tollruh�j� egyedekr�l �rkeznek jelent�sek (BIRD magazin), de stabil tarka t�rzs k�zl�sre m�g nem ker�lt.