|
A gymntpinty sznvltozatai |
|
 A tenysztket 1976-ban megrvendeztette a srga farcsk mutci megjelense. Akkor mg ez a szn inkbb a rozsdavrs s narancssrga szn kztti tmenet volt. De a szvs s kitart tenyszti munka kvetkeztben ez a szn mra sttsrga lett. A csr narancssrga. A srga farcsk mutci a vadsznnel szemben receszven rkldik. A fszekaljban mr kt ht mlva lthat, hogy van-e srga farkcsk fika.
Barna sznmutci. A vad sznnel szemben kifejezetten vilgos szrny jellemz. Az els prok 1979-bl szrmaztak. A tenysztk ltal nem kifejezetten megbecslt, szk krben ismert e sznvltozat.
rklds: Mindkt elz sznvltozatra a receszv - dominns rkldsmenet ismeretben a kvetkez:
(S: srgafarcsk N: norml, Ns: norml, srgafarcsk hordoz. X: keresztezve
S x S = 100% S
S x N = 100% N (srga hordoz, a gnpr egyike a dominns N gnt, mg a msik a receszv S farcskrt felels gnt tartalmazza)
S x Ns = 50% S , 50% Ns
Ns x Ns = 25%S, 25% N, 25% Ns
A barnaszrny mutci br izabell htnak tnik (!) nem nemhez kttt rklds! Az elbbiek (dominns - receszv rklds) jellemz erre a sznvltozatra is.
 Az izabell rkldse nemi kromoszmhoz kttt, mgpedig az X kromoszmhoz. Miutn a tojk kromoszma konstellcija XY s a hmek XX (az emberrel ellenttben), a tojk szne mindig az Y kromoszmhoz trsul. gy norml toj s heterozigta hm (egyik kromoszmn norml a msikon izabell gnt hordoz) utdjai: 25% norml hm, 25% norml (de hordoz) hm, 25% norml toj, 25% izabell toj. Ha izabell a hm, a gnpr mindkt tagja izabell receszv gnt tartalmaz. A hm az rklds szempontjbl gynevezett egyntet homozigta + norml toj: 50% norml, izabell hordoz hm, 50% izabell toj.
Izabell hm + izabell toj >> 100% izabell madarak (50% toj, 50% hm).
Vrhat sznvltozatok
Az kfark s a szaklas amandinhoz hasonlan az izabell szn kivilgostsa fehrr a jelenlegi tenyszti cl. Idnknt fehr tollakat tartalmaz tollruhj egyedekrl rkeznek jelentsek (BIRD magazin), de stabil tarka trzs kzlsre mg nem kerlt.
| | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
