A betegs�gek gy�gy�t�s�n�l a legfontosabb a beteg mad�r felismer�se, illetve a betegs�gek megel�z�se. Megel�z�s ter�n a legfontosabb teend� a tisztas�g meg�rz�se. Itt m�g ink�bb igaz a r�gi mond�s, miszerint "Tisztas�g: f�l eg�szs�g".

A madarak sz�klet�t legal�bb m�snaponta t�vol�tsuk el, kalitk�jukat havonta egyszer mossuk �t fert�tlen�t�szerrel (pl. Fl�raszept). A betegs�gek ellen legellen�ll�bbak a kerti volierben tartott madarak, a legs�r�l�kenyebbek ezen a t�ren a kalitban tartottak. A madarainkat ne tartsuk m�s �llatok, pl. baromfi�l k�zel�ben.

A beteg mad�r felismer�se nagyon fontos, mert a legt�bb betegs�get csak akkor lehet eredm�nyesen gy�gy�tani, ha idej�ben kezdj�k meg a k�r�t. A beteg mad�r �ltal�ban nyugodtabbnak l�tszik, mint az eg�szs�ges, de az is lehets�ges, hogy nagyon nyugtalan.

A hirtelen szel�d�l�s mindig gyan�s. A beteg papag�j kevesebbet mozog, egykedv�, szem�t gyakran csukva tartja, �lmos benyom�st kelt. Az eg�szs�ges mad�r tollazat�t enyh�n borzolva egy l�bon alszik. A beteg mad�r ezzel szemben k�t l�bon alszik, tollazat�t er�sen borzolja, hogy test�t melegebben tudja tartani. Szeme f�nytelen, vagy v�lad�kos lehet, orrny�l�sai nyirkosak szennyezettek lehetnek, l�gz�se ilyenkor neh�z, er�ltetett, kapkod�. A mad�r sz�klete is sok mindent el�rulhat. A magev� madarak sz�klete szil�rdabb egys�get k�pez. Az �jonnan v�s�rolt madarak eset�ben a sz�klet h�gabb is lehet, ezt okozhatja az utaz�ssal, k�lt�z�ssel j�r� stressz is.

Probl�m�k: