Lathamus nemzetség (Lesson). Különös nemzetség, amelyik átmenetet képez a laposfarkú papagájok és a lórik között - ecsetszerű nyelvük és csúcsban végződő szárnyuk miatt e madarak evolúciójuk során valószínűleg a lórik felé gravitálnak -, csőrük finom, felső kávájukon fogkimetszéssel. A nemek nehezen különíthetők el. Egyetlen faj tartozik ide: a fecskepapagáj. Lathamus discolor (White) - Schwalbensittich - Swift parrot
Leírás: hossza 25 cm, alapszíne zöld, hasi felületén sárgásabb árnyalattal. Homlokán vörös folt van, feje teteje kék, kantárja sárgás, arca és torka vörös. A szárnya 12 cm hosszú, a kis szárnyfedői vörösek, az evezők külső zászlói kékek, a legbelsőbb karevezőinek külső zászlóinak csúcsa, az alsó szárnyfedői és farkfedői vörösek. Farka 12 cm hosszú, fakó barnásvörös. Írisze sárga, csőre 1,3 cm hosszú, sötét szaruszínű, lába barnás.
A tojó arcán és alsó farkfedőin a vörös szín haloványabb és kisebb kiterjedésű, írisze barnás, szárnyszalagja jól látható. A fiatalok színei halványabbak, a tojóra hasonlítanak, arcukon, torkukon, alsó farokfedőiken kevesebb a vörös, szárnyszalagjuk jól látható, az íriszük barna.
Élőhelye: DK-Ausztrália, (DK-Queenslandtól Dél-Ausztrália dél-keleti részéig) Tasmania és a Bass-szoros nagyobb szigetei.
Életmódja: Vonuló madár, augusztus-szeptember táján átrepüli a Bass-szorost, annak szigetein vagy Tasmanián költ, majd a tavaszi hónapokban visszarepül a kontinensre. Kisebb-nagyobb csapatokat alkotva látogatja a városok utcáit, kertjeiben, parkjaiban lévő virágzó fákat. Tápláléka: nektár, virágpor, gyümölcsök, bogyók, növényi részek, rovarok és azok lárvái. Röpte gyors és iránytartó, közben hallatja magas, élesen csengő hangját. Költésének ideje: szeptember-október, odú gyanánt Eucalyptusfa ürege szolgál, fészekalja 3-5 tojás, ezek méretei: 24,5x20,5 mm, a kotlási idő 20 nap körül: a tojó egyedül költ, a kirepülési idő 5-6 hét.
Tartása: Tágas voliert igényel, a már beszoktatott madár fagymentes helyen átteleltethető. Táplálása: mézzel kevert főtt rizs, lekvár, édes gyümölcsök, tejbegríz, zöldeleség, magvak, lisztkukac. Költési időn kívül más madarakkal, pl. nimfapapagájjal együtt tarthatjuk. Szívesen fürdik és rágcsál friss ágakat.
Tenyésztése: 1882-ben, Franciaországban sikerült először költésre bírni. Ajánlott odú: 18x18x35 cm, 6 cm-es röpnyílással. Egy évben kétszer, kolóniában is költ, ilyenkor több odú felszerelése célszerű, a fiatalok kirepülés után 3 héttel önállóak.
|