A pillangpinty
lhelye: Afrika serdvel nem bortott vidkein, a trpusi vidkek bokrokkal s fkkal tarktott terletein. A trzsalak Szenegl vidkrl szrmazik. Ezzel az alakkal lehet leggyakrabban tallkozni.
Lersa: Kb. 12-12,5 cm-es nagysg. A hmnl a fej oldalai, a torok, a mell s a has oldalai is vilgoskk sznek. Rendkvl tetszets a himnl a fej kt oldaln lv piros, nha sttebb szn (alfajtl fgg! - sszesen 9-et tart szmon az alfajokbl a tudomny) vrs flfolt. A szemgyr kk, a szem vrsesbarna. A csr vrses. A has az als farokfedk vrsesbarnk. A himnl a farcsk, a fels farkfedk s a faroktollak kkek. A lbak srgsbarnk. A tojnak nincsen vrsflfoltjai, s a sznei tompbbak. Kt rokon faj kzl az angolai pillangpinty (Uraeginthus angolensis) himje hasonlt a pillangpinty himjre, de nincs vrs flfoltja. A tojjnak sznei tompbbak. A kkfej pillnagpinty (Uraeginthus cyanocephala) himje az angolaira hasonlt, de az egsz feje kk. Ennek a fajnak a tojja is halvnyabb, s a feje fels rsze barna.
Klts: A pillnagpinty kifejezetten szeld, nem verekeds, bks termszet madr. Igaz ez a kltsi idn kvl. A fszkels idejn ugyanis gykeresen megvltozik a viselkedse. Agresszv, fszekvd magatartsa lesz. Nemcsak a fajtrsait, hanem a ms fajokat (akikkel idig bksen megfrt) is elzi a fszek kzelbl. A kltsven kapcsolatban publikltak mr tbbszr kalitkban is sikereket. A tapasztalatok azt mutatjk, hogy jval eredmnyesebb a fszkels volierben. Veszekeds gy is van, de a "megtmadott" madrnak van tere kitrni az ldzs ell. tlagos tojsszm 4-6. A kotlsi id tlagosan 12 nap. A fikk csaknem hrom htig maradnak a fszekben. A fiatalok szne a tojkhoz hasonl, br a fikk kzl a hmeknl a kk szn mr megfigyelhet. A fszekkontrollra pronknt vltoz mdon reaglnak. A fikk felnevelshez sok fehrjt ignyelnek. Vannak prok, melyek hangyabb nlkl nem is hajlandak felnevelni a fikkat. ltalban ftt tojs, reszelt srgarpa, Quik, s liszkukasz az alap magelesgen (fehr-, srgakles, muharmag, vrs frtskles, fnymag) kvl elegend.
Sznvltozatai: Opl: vilgos szn test, csaknem fehr, halvnybarns rajzolat a szrnyon, vrs flfolt. Srga flfot. A norml rajzolatnl nmileg pasztellsznbb, igen ritka, borsos r kurizum, mikppen az elz sznvltozat is. Az eredeti sznben is tetszets, igazn gynyr pillang pintyet ajnlhatom btran akr kezd madarszoknak is. |