Le�r�sa

Hossza 40 cm, alapsz�ne f�z�ld, has�n kiss� s�rg�sabb �rnyalattal. Nagyon hasonl�t a s�ndor-papag�jra, de ann�l ar�nyosan kisebb, a tark�t�ji r�zsasz�n� s�v itt csak keskeny szalag form�j�ban van jelen. Sz�rnyhossz: 15 cm, v�llfoltja nincs. A farka 20-27 cm hossz�, a k�t k�z�ps� toll fels� fel�lete kiss� k�kes �rnyalat�, a cs�csa s�rg�sz�ld, a k�ls� tollak fels� fel�lete z�ld, az als� fel�let egy�ntet�en s�rg�sz�ld �risze halv�nys�rga, sz�rk�sk�k bels� gy�r�vel, a cs�re 2 cm hossz�, a fels� k�va m�lyv�r�s, fekete cs�csi r�sszel, az �tmenet fokozatos, az als� k�va fekete, b�zisa s�t�tv�r�s; l�ba sz�rk�s.

A toj� kant�r�n a fekete vonal alig l�tszik, nyak�n a fekete, tark�j�n a r�zsasz�n� szalag nem l�that�, tark�ja nem k�kes, a k�z�ps� farktollai r�videbbek.

A fiatalok a toj�ra hasonl�tanak, farkuk eg�szen r�vid, cs�r�k halv�nyabb, �risz�k sz�rk�sfeh�r, 2,5-3 �ves korukban sz�nesednek ki.

�l�helye

A legnagyobb ter�letet mondhatja mag��nak. A t�rzsalak �l�helye Nyugat-Afrika parti s�vj�t�l kezdve sz�les �vezetben Kelet-Szud�nig terjed, de a Nairobi Nemzeti Parkban is l�that�. Gondoz�jukt�l elrep�lt p�ld�nyok �n�ll�an �lnek, csal�dot alap�tottak Wiesbadenben, Triesztben �s Barcelon�ban.

�letm�dja

Sz�les elterjed�si �vezet�nek megfelel�en, f�lsivatagban, szavann�kon, erd�s�gekben egyar�nt otthonos. K�z�ss�gben �l, a csapatok l�tsz�ma 20-50 f� k�z�tt v�ltakozik, ahol b�vebben akad t�pl�l�k, m�g t�bb mad�r is �sszegy�lhet. L�rm�s, nem f�l�nk papag�j, hangja tal�n m�g �that�bb, mint nagy rokon��, t�pl�lkoz�si �s f�szkel�si szok�sai is hasonl�ak. A f�szekalja 3-4 toj�s, ezek m�retei: 31x24 mm, a k�lt�sben �s a fi�ka-gondoz�sban mindk�t nem r�szt vesz, a kotl�si id� 22-24 nap, kirep�l�si id� 6-7 h�t.

Tart�sa

Elhelyez�se a s�ndor-papag�j�val azonos. Hamar megszel�d�l, az eles�get k�zb�l elfogadja, v�llra sz�ll, hangut�nz� k�pess�ge szer�nyebb.

Teny�szt�se

Az els� sikeres, fogs�gban val� k�ltet�st 1883-ban, Franciaorsz�gb�l jelentett�k. A mi kl�m�nkon kora tavasszal �szlelhet�k a k�lt�s kezdet�nek biztos jelei: a h�m sz�rny�t kit�rja, fej�t �temesen mozgatja, pupill�ja �sszesz�k�l, a l�b�val csapkod. A h�m gondosan eteti a toj�t �s a fi�k�kat. Od� m�retei: 25x25x40 cm. A fi�k�k a kirep�l�st k�vet�en k�t h�ttel �n�ll�ak. Hibrideket a s�ndor-papag�jjal, a szak�llas papag�jjal, �s a hossz� fark� papag�jjal alkot.

Le�r�sa : A nõst�nyen hi�nyzik a nyak- �s tark�szalag, valamint a szem elõtti fekete cs�k. A fiatalok sz�ne a nõst�ny sz�n�vel megegyezik, de valamivel fak�bb. Csõr�k vil�gosabb. Hossza 420 mm.

Haz�ja: hat alfaja k�z�l kettõ Elõ- �s H�ts�-Indi�ban, h�rom Afrik�ban, egy pedig Mauritius sziget�n honos (ez ut�bbi kihal�f�lben van). Indi�ban a leggyakoribb madarak k�z� tartozik. Nemegyszer t�bb sz�z p�ld�nyt sz�ml�l� csapatokban jelenik meg a v�rosokban �s falvakban, ahol a gy�m�lcs�s�kben tetemes k�rokat okoznak. Az indusok sz�vesen tartj�k fogs�gban.

Viselked�se: a f�szekbõl kiszedett �s mesters�gesen felnevelt madarak nagyon megszel�d�lnek, �s n�h�ny sz� erej�ig besz�lni is megtanulnak. �neklõ hangon k�v�l f�lsiket�tõ rik�csol�st is hallatnak. Mindent sz�tr�gnak, ami f�b�l k�sz�lt, ez�rt csak f�mkalick�ban tarthat�k. Minden m�s papag�jfajjal �sszef�rhetetlen, a saj�t faj�t kiv�ve, felt�ve, ha nagy r�pd�t tudunk sz�m�ra biztos�tani.

K�lt�s: sikerrel j�r, ha legal�bb h�rom �let�vet meg�rt p�rokat k�ltethet�nk. Legjobb, ha kerti volierben egyed�l k�ltetj�k. Lak�sban is siker�lt m�r nagym�retû kalick�ban k�ltetni, de f�ls�rtõ hangja miatt oda nem val�. Akklimatiz�lt �s Eur�p�ban teny�sztett madarak j�l b�rj�k a hideget is, �s a szabadban is teleltethetõ, ha sz�ltõl �s elsõtõl v�dett belsõ r�pd�t tudunk biztos�tani. Od�m�ret : 25 x 25-40 cm, 8 cm-es r�pny�l�ssal, de enn�l nagyobb is lehet. Az od� alj�t 8-10 cm vastagon fûr�szporral t�ltj�k meg. A toj�sok sz�ma 2-5, a kotl�si idõ 21 nap. Vannak p�rok, amelyek a k�lt�s ellenõrz�se ir�nt nagyon �rz�kenyek. Otthagyj�k a fi�k�kat vagy a toj�sokat. A nõst�ny egyed�l �l, a h�m eteti. A fi�k�k 40 napos korukban rep�lnek ki, de az �regek m�g hossz� ideig etetik õket.

T�pl�l�suk : zab, napraforg�mag, rizs, k�les, f�nymag, �ztatott �s f�l�rett kukorica, f�ldimogyor�, di�, mindenf�le gy�m�lcs ( alma, k�rte, ban�n, f�ge, cseresznye ), z�ldeledel ( sal�ta, ty�kh�r, f�l�rett gabonamagvak, z�ldbors�, f�k gallyai). A fi�k�k felnevel�s�hez a felsorolt magvakat cs�r�ztatott �llapotban is kell adni. L�gyeledel : �ztatott keksz, pisk�ta-tortalap, s�rgar�pa, kem�nyre fõtt toj�s.