Madarunk a legeg�szs�gesebb, legellen�ll�bb d�szmad�r, ritk�n betegszik meg.

A szabad term�szetben minden mad�r az utols� pillanatig titkolja, ha nem eg�szs�ges. M�g erre k�pes, m�g kapott egy es�lyt a t�l�l�sre a ragadoz�kkal szemben, k�zben tal�n meg is gy�gyul. �gy viselkedik a tartott mad�r is. Veszt�re, mivel a betegs�g t�netei akkor jelentkeznek, mikor m�r sokszor k�s�. Ez�rt, f�leg etet�skor, mindig vegy�k szem�gyre �llom�nyunkat. N�mi gyakorlattal hamar �szrevessz�k, ha valami nincs rendben. A legkisebb betegs�gt�netet is komolyan kell venn�nk.

Ha madarunk felborzolt tollal gubbaszt, pl�ne a kalit alj�ban, sz�rnya al� dugja a fej�t, l�g a sz�rnya, szeme f�nytelen, zavaros, esetleg v�lad�kos, kapkodva, s�polva szedi a leveg�t, orrlyuka v�lad�kos, t�ssz�g, k�h�g, h�r�g, ott valami baj van. Ha hossz� ideig egykedv�en �ld�g�l az etet� el�tt, an�lk�l hogy enne, esetleg ev�s n�lk�l turk�lgat a magban, biztosak lehet�nk benne, hogy beteg. Persze az eg�szs�gre m�g nem garancia a j� �tv�gy. Gyan�s a t�lzott �l�nks�g is. Ha valamelyik testr�sz�t az �l�bothoz, kalitr�cshoz feni, idegesen odakap valamelyik r�sz�hez, t�l sokat toll�szkodik, val�sz�n�leg k�ls� parazit�i vannak. T�mpontul szolg�l a mad�r �r�l�ke is. Az eg�szs�ges� kerek, szil�rd, z�ldes, k�zep�n feh�r ponttal, ami az �r�l�kkel egy�tt t�voz� h�gysav. Ha amorf, ny�lk�s, v�zszer�, esetleg v�res, nagyon oda kell figyeln�nk. Hasmen�sre utal, ha a v�gb�lny�l�s k�r�li tollak �sszeragadtak, piszkosak. Az ijeds�g is okozhatja, ha nem err�l van sz�, betegs�gt�netk�nt kell felfognunk.

Legels� teend�nk, hogy a beteget elt�vol�tjuk a t�bbi k�z�l. Ezzel nemcsak a k�r esetleges tov�bbterjed�s�t g�tolhatjuk meg, de a p�ciens nyugalm�t is biztos�thatjuk. Tegy�nk al� nedvsz�v� pap�rt, amin az �r�l�k �llom�ny�t k�nnyebben ellen�rizz�k mint a s�deren. A pap�rt naponta cser�lj�k, a r�git �gess�k el. Vonjuk el a z�ld �s a l�gyeles�get, csak sz�raz magot �s csumizt kapjon, inni gyenge kamillate�t. A kalitot meleg helyre vigy�k, kb. 35 fokot kell biztos�tanunk. Gondoskodjunk a megvil�g�t�sr�l is, hogy b�rmikor l�sson enni. Nyugat-Eur�p�ban a keresked�sekben k�szen kaphat� "k�rh�zkalit", de ilyet n�mi k�z�gyess�ggel magunk is k�sz�thet�nk. Mint�ul a ki�ll�t�si standardkalit vehet�, ami 3 oldalr�l z�rt, egyfel�l nyitott. Ennek hi�ny�ban valamelyik kisebb tartal�kkalitunk is megteszi, amire �r�asztal, vagy infral�mp�t ir�ny�tunk. Takarjuk le t�r�lk�z�vel, hogy hull�mosunk ha akar, f�lreh�z�dhasson a f�ny, ill. a k�zvetlen sug�rz�s el�l. Az infr�t kb. 30-40 cm-re �ll�tsuk a kalitt�l, naponta 2-3 alkalommal, 20-20 percig tartson a kezel�s. �gyelj�nk, hogy ut�na ne �rje hideg a madarat. A "s�t�t" infrasugarak nem hatolnak m�lyre a szervezetben, ink�bb meleg�tenek. A "vil�gos" sz�munkra megfelel�bb, nemcsak a b�rt, de az alatta l�v� izomzatot is �tmeleg�ti. Kit�g�tja a v�rereket, felgyors�tja a v�rkering�st, az anyagcser�t, ingerli a vegetat�v idegrendszert. J�t�kony hat�sa val�sz�n�leg abban �ll, hogy a fel�p�l�s �rdek�ben mozg�s�tja a szervezet tartal�kait. Nem csodaszer, ink�bb els�seg�ly, sokszor l�tv�nyos javul�st eredm�nyez. Ha 2-3 nap m�lva sem hoz eredm�nyt, �llatorvoshoz kell fordulnunk. (Ez a t�bbi h�zi gy�gym�dra is vonatkozik.)

Viszonylag gyakori az em�szt�rendszer megbeteged�se. Felismerhet� a barn�s, v�zszer�, hurutos �r�l�kr�l, a v�gb�lny�l�s k�r�li �sszeragadt tollakr�l �s kipirosodott b�rr�l. A mad�r a tollai k�z� dugja a fej�t, a v�zvesztes�g miatt r�vid id� alatt annyira lesov�nyodik, hogy a mellcsontja �lesen ki�ll. Okozhatja megf�z�s, l�ghuzat, t�l hideg iv�v�z, romlott l�gyeles�g, erjedt, cs�r�ztatott mag, t�lm�retezett z�ldeles�g adag. A hasmen�sest k�l�n�ts�k el, a gy�gykalitot meleg�ts�k fel kb. 35 fokra. Sz�raz magot, kamillate�t kapjon. Ha elfogadja, hasznos lehet a m�k is. A v�gb�lny�l�s k�r�li tollakat �vatosan, langyos v�zzel mossuk le, a madarat sz�rogassuk meg.

A sz�kreked�s sokkal ritk�bb, amelyik�k rendszeresen kap cs�r�ztatott magot �s z�ldeles�get, ann�l j�form�n el� sem fordul. A mad�r er�lk�dve pr�b�l pottyantani, esetleg v�gb�lt�j�k�t az �l�bothoz d�rzs�li. F�lbors�nyi vaj, szemcseppent�vel a cs�rbe adott p�r csepp ricinusolaj seg�thet. A mad�r m�rgez�si t�neteket mutathat akkor is, ha t�l sok n�v�nyi rostot vett fel, pl. t�lzott z�ldeles�gn�l. A ricinusolaj ekkor is seg�thet. Az igazi m�rgez�snek els�sorban a szob�ban szabadon r�pk�d� hull�mos van kit�ve. Ha az infrav�r�s sug�rz�st idej�ben alkalmazzuk, kih�nyhatja a lenyelt anyagot.