A t�rpepintyek

Van n�h�ny k�l�nbs�g a k�t mad�r-csal�d k�z�tt: a d�szpintyek g�mb alak� f�szket �p�tenek oldals� bej�rattal, a t�rpepintyek ezzel szemben egy fels� bej�rat� cs�sze alak� f�szket csin�lnak. K�vetkez�sk�ppen z�ldes �s s�rg�s sz�n� toj�sokat raknak �lc�z�s miatt, barna �s fekete foltokkal, felh�kkel, m�g a d�szpintyek g�mbf�szekben elrejtett toj�sai mindig h�feh�rek. A nev�ket: "t�rpepinty", ezek a madarak a "narancssz�n� t�rpepintyeknek" k�sz�nhetik, mert a felfedez�s�k ut�n a hazai (n�met) pir�kjaink rokonainak tartott�k �ket. N�melyik t�rpepintynek rendk�v�li tollmint�zata van, de nem ezek a madarak a legsz�nesebbek. Azonban nagyon �rdekesen viselkednek, igaz�n sz�pen �nekelnek �s nagyon elevenek. El�g ig�nytelenek �s hossz� �let�ek, a legt�bbj�k b�k�s term�szet�, kiv�ve a k�lt�si id�t.

A 31 t�rpepinty fajb�l most a hat leggyakrabban tartottat szeretn�m bemutatni. Ezek sem kaphat�ak rendszeresen a mad�rb�rz�ken, �llat-szakkeresked�sekben - sokkal ink�bb sz�t kell n�znie a mad�rkedvel�nek, aki t�rpepintyet akar tartani az import�r�kn�l. Ha n�h�nyat siker�l beszerezni ezekb�l a madarakb�l, soha nem fogja megb�nni ennek a "t�rpemad�rnak" a megv�s�rl�s�t, mert mindenf�le szempontb�l valami eg�szen k�l�nlegesek.

Most azokat a fajokat ismertetem r�viden, amelyekhez szerencs�m volt, hogy gondozhassam �ket. A fekete-mell� t�rpepinty kiv�tel�vel sajnos mindegyik h�m volt, ez tipikus eset az import�r�kn�l is - m�sk�l�nben siker�lne, hogy ezeket a madarakat gyakrabban teny�ssz�k �s lemondhassunk a vadon befogott madarak beszerz�s�r�l.

A barnafark� t�rpepinty (Sporophila torqueola) 10-11 cm hossz� �s D�l-Texast�l Nyugat-Mexik�n �t Panama nyugati r�sz�ig fordul el�. Tal�lkozhatunk vel�k a f�ben, bokrok k�z�tt �s az �tsz�leken is. A f�ben vagy a boz�tosban megb�jva hallatja csicserg� �nek�t a h�m, ami t�bb hangos sz�lamban is hallhat�. Ez a t�rpepinty-faj ugyan szereti a meleget �s szoba-h�m�rs�kletre kell szoktatni �ket, de j�l elviseli a h�v�sebb h�m�rs�kletet is. Ha egy term�szetesen berendezett mad�rr�pd�ben gondozzuk, nagyon j�l �rzi mag�t �s igaz�n bar�ts�gos lesz. Mind�ssze 12 nap eltelt�vel a toj� kik�lt�tte a 4 toj�st �s 11-12 nappal a kikel�s ut�n a fi�k�k m�r ki is rep�ltek.

A feh�rhomlok� t�rpepinty (Sporophila lineola) a 11 cm-es hossz�s�g�val az egyik legkisebb fajta t�rpepintyek k�z� tartozik, amelynek haz�ja Trinidadt�l, Tobag�t�l, Kolumbi�t�l �s Venezuel�t�l kezdve Guayan�n �t Kelet-Braz�li�ig, Kelet-Bol�vi�ig, Paraguayig �s �szaknyugat-Argent�n�ig terjed. Igaz�n k�nny� beszoktatni �s nagyon b�k�s lak�t�rs, kiv�ve a fajt�rsaival szemben. A teny�szt�se m�r t�bbsz�r sikeres volt. Sajnos csak kev�s olivbarna toj� ker�l fogalomba, k�l�nben ennek a sz�p fajt�nak m�r fel�p�lhetett volna a t�rzs�llom�nya.

A feketemell� t�rpepinty (Sporophila collaris) hossz�s�ga el�ri a 13 cm-t, �s Mato Grossoban, Braz�lia keleti r�sz�n, Paraguayban, Uruguayban, illetve �szak-Argent�n�ban elterjedtek. A toj�nak hi�nyzik a fej�n �s a mell�n a fekete mint�zat, nekik sz�rk�s-barna sz�n�. A feketemell� t�rpepintyeket szobah�m�rs�klethez kell szoktatni. Hamar elhagyj�k f�l�nk �s heves viselked�si form�jukat, �s eg�szen bar�ts�gosak �s szel�dek lesznek, f�k�ppen egy mad�rr�pd�ben. Ny�ron egy kerti r�pd�ben, megfelel� sz�m� k�lt�f�szekkel k�nnyen lehet �ket k�ltetni, k�lt�sre biztatni. A k�lt�si id�szakra a feketemell� t�rpepinty el�gg� agresszivv� v�lhat a fajt�rsakkal �s a hasonl� sz�nezet� madarakkal szemben.

A horonycs�r� t�rpepinty (Sporophila falcirostris) 12-13 cm hossz�, Braz�lia �s Paraguay keleti r�sz�n �l bokros ligetekben, parkokban �s kertekben. Alkalmank�nt kisebb sz�mban import�lj�k �ket. Jelent�ktelen sz�n� tollazatuk ellen�re ez a pintyfajta nagyon elterjedt. Mindig sima a tollazata, igaz�n vid�m, b�g�, folytonos �neke van, b�k�s �s a mi kl�m�nkon is j�l tarthat�. T�len term�szetesen egy f�t�tt r�pd�ben kell elhelyezni �ket. Sz�vesen h�mozza le papag�jcs�r�vel a friss �gak k�rg�t, valamint el�szeretettel szedegeti a m�g nem teljesen �rett b�z�t �s zabot a kal�szokb�l.

A s�rgamell� t�rpepinty (Sporophila hypoxantha var.ruficollis), melyet feketetork� t�rpepintynek is neveznek, 10-11 cm hossz�, Bol�via keleti r�sz�n, D�l-Braz�li�ban, Paraguayban �s Argent�na �szaki r�sz�n �l.
El�nyben r�szes�ti a mocsaras ter�leteket �s f�ves r�szeket, amelyek bokrokkal tark�tottak. A cink�hez hasonl� m�sz�sa a n�dsz�lakon azt mutatja mennyire alkalmazkodott ez a t�rpepinty az �letter�hez. Szobah�m�rs�klethez kell szoktatni akkor hamarosan megbar�tkozik kl�m�nkkal �s f�radhatatlanul adja el� trill�z�, f�ty�l� �nek�t. A d�rg�s alatt a h�m �rdekes rep�l�j�t�kot mutat be. Ezt a t�rpepinty-fajt valamint a rokon fajokat az eredeti �l�hely�k�n gyakran �s k�m�letlen�l befogj�k.

A narancssz�n� t�rpepinty (Sporophila bouvreuil) a hossza 11-12 cm, Guayan�t�l Kelet-Braz�li�n �t Paraguayig �s Argent�na �szakkeleti r�sz�ig honos. Ezzel a fajt�val mindenek el�tt szint�n a mocsaras r�szeken �s f�ves ter�leteken tal�lkozhatunk. Az �nek�k nagyon sokoldal� trill�z�s �s csicserg�s. A szok�sosn�l t�bb melegre van sz�ks�ge a beszoktat�s ideje alatt, ekkor hamarosan megbar�tkozik k�rnyezet�vel. A d�szpintyekkel egy�tt j� tartani �ket egy r�pd�ben vagy nagyobb kalitk�ban. Kis m�rete ellen�re a narancssz�n� t�rpepinty j�l megf�r lak�t�rsaival szemben. A teny�szt�se egy nagy pintyszak�rt�nek, Karl Sabel-nek siker�lt. Tov�bbi pr�b�lkoz�sok nem j�rtak sikerrel az ol�va sz�n� toj�k hi�nya miatt.

A feh�rtork� t�rpepinty (Sporophila albogularis) 11-12 cm hossz�, haz�ja Braz�lia keleti r�sze. A toj� teljesen barna, de van egy feh�r torok-el�k�je. Ez a t�rpepinty is, mint a legt�bb, a mocsaras ter�leteken �s v�zfoly�sok ment�n �l. Sok meleget ig�nyel a beszoktat�s ideje alatt. Ny�ron m�r kerti r�pd�ben is tarthat�. Sajnos ez a t�rpepinty fajta nem valami b�k�s term�szet�. Mindenekel�tt a teny�szt�s idej�re vagy p�rban, vagy nagyobb madarakkal, mint pl. hull�mos papag�jokkal, Neophem�kkal kell egy�tt tartani �ket. Ennek a fajnak a teny�szt�se mar t�bbsz�r is eredm�nyes volt. A k�lt�si id� 12-13 nap, a fi�k�k mar 12-14 napos korukban kirep�lnek.

A t�rpepintyek �trendje

F� t�pl�l�k: egzotikus kever�khez (t�bb k�lesfajt�b�l, f�nymagb�l �s n�germagb�l keverve) ugyanakkora mennyis�g� erdei mad�rtakarm�nyt (sal�tamagb�l, repcemagb�l, lenmagb�l, m�kb�l, Perilla fajok magjaib�l, f�magb�l �s m�s vet�magvakb�l tev�dik �ssze) k�n�ljunk. A frissen be�rett f�magok ezeknek a pintyf�l�knek k�l�n�sen kedvelt t�pl�l�ka.

Z�ldtakarm�ny: att�l f�gg�en, hogy mi �ll a rendelkez�s�nkre, adhatunk nekik sal�t�t, endivi�t, cik�ri�t, pitypangot, gy�m�lcs�ket, z�lds�get, mint p�ld�ul alma, k�rte, sz�l�, ban�n, uborka, karal�b� �s hasonl� z�ld�ruk.

�llati eledel: csak fi�kanevel�shez sz�ks�ges.
Vesz�nk egy j� adag puha vagy toj�sb�l k�sz�tett eles�get, p�pesre keverj�k �s reszelt s�rgar�p�val �titatjuk. Valamint k�n�lhatunk nekik lev�ltetvet, hangyab�bot, l�gyl�rv�t, dar�lt marhah�st �s apr�ra v�gott frissen vedlett lisztkukacot.

�sv�nyi anyagok: nem hi�nyozhat a m�szk�, sz�piacsont, f�tt ty�ktoj�s �sszet�rt h�ja, csak�gy mint a mad�r-gritt sem, ami finom, apr� k�vekb�l �s kagyl�h�jdarabk�kb�l �ll.

Iv�v�z: naponta friss vizet kapjanak, ha sz�ks�ges, adagolhatunk hozz� foly�kony �sv�nyi anyagokat, oldatokat. A f�rd�ed�nyben is �lland�an friss vizet tartsunk, mivel a madarak t�bbnyire f�rd�s el�tt ebb�l is isznak.