Lathamus nemzets�g (Lesson). K�l�n�s nemzets�g, amelyik �tmenetet k�pez a laposfark� papag�jok �s a l�rik k�z�tt - ecsetszer� nyelv�k �s cs�csban v�gz�d� sz�rnyuk miatt e madarak evol�ci�juk sor�n val�sz�n�leg a l�rik fel� gravit�lnak -, cs�r�k finom, fels� k�v�jukon fogkimetsz�ssel. A nemek nehezen k�l�n�thet�k el. Egyetlen faj tartozik ide: a fecskepapag�j. Lathamus discolor (White) - Schwalbensittich - Swift parrot

Le�r�s: hossza 25 cm, alapsz�ne z�ld, hasi fel�let�n s�rg�sabb �rnyalattal. Homlok�n v�r�s folt van, feje teteje k�k, kant�rja s�rg�s, arca �s torka v�r�s. A sz�rnya 12 cm hossz�, a kis sz�rnyfed�i v�r�sek, az evez�k k�ls� z�szl�i k�kek, a legbels�bb karevez�inek k�ls� z�szl�inak cs�csa, az als� sz�rnyfed�i �s farkfed�i v�r�sek. Farka 12 cm hossz�, fak� barn�sv�r�s. �risze s�rga, cs�re 1,3 cm hossz�, s�t�t szarusz�n�, l�ba barn�s.

A toj� arc�n �s als� farkfed�in a v�r�s sz�n halov�nyabb �s kisebb kiterjed�s�, �risze barn�s, sz�rnyszalagja j�l l�that�. A fiatalok sz�nei halv�nyabbak, a toj�ra hasonl�tanak, arcukon, torkukon, als� farokfed�iken kevesebb a v�r�s, sz�rnyszalagjuk j�l l�that�, az �risz�k barna.

�l�helye: DK-Ausztr�lia, (DK-Queenslandt�l D�l-Ausztr�lia d�l-keleti r�sz�ig) Tasmania �s a Bass-szoros nagyobb szigetei.

�letm�dja: Vonul� mad�r, augusztus-szeptember t�j�n �trep�li a Bass-szorost, annak szigetein vagy Tasmani�n k�lt, majd a tavaszi h�napokban visszarep�l a kontinensre. Kisebb-nagyobb csapatokat alkotva l�togatja a v�rosok utc�it, kertjeiben, parkjaiban l�v� vir�gz� f�kat. T�pl�l�ka: nekt�r, vir�gpor, gy�m�lcs�k, bogy�k, n�v�nyi r�szek, rovarok �s azok l�rv�i. R�pte gyors �s ir�nytart�, k�zben hallatja magas, �lesen cseng� hangj�t. K�lt�s�nek ideje: szeptember-okt�ber, od� gyan�nt Eucalyptusfa �rege szolg�l, f�szekalja 3-5 toj�s, ezek m�retei: 24,5x20,5 mm, a kotl�si id� 20 nap k�r�l: a toj� egyed�l k�lt, a kirep�l�si id� 5-6 h�t.

Tart�sa: T�gas voliert ig�nyel, a m�r beszoktatott mad�r fagymentes helyen �tteleltethet�. T�pl�l�sa: m�zzel kevert f�tt rizs, lekv�r, �des gy�m�lcs�k, tejbegr�z, z�ldeles�g, magvak, lisztkukac. K�lt�si id�n k�v�l m�s madarakkal, pl. nimfapapag�jjal egy�tt tarthatjuk. Sz�vesen f�rdik �s r�gcs�l friss �gakat.

Teny�szt�se: 1882-ben, Franciaorsz�gban siker�lt el�sz�r k�lt�sre b�rni. Aj�nlott od�: 18x18x35 cm, 6 cm-es r�pny�l�ssal. Egy �vben k�tszer, kol�ni�ban is k�lt, ilyenkor t�bb od� felszerel�se c�lszer�, a fiatalok kirep�l�s ut�n 3 h�ttel �n�ll�ak.