A kltsi id kzeledtvel fontos madaraink megfelel vitaminokban, fehrjkben, svnyi anyagokban gazdag takarmnyokkal val etetse. A tl vgi felersts cljbl az egyik legalkalmasabb nvnynk a tykhr, mivel megfelelen nedves talajon egsz vben kel, gy akr mg a h all is szedhetjk.
Az egsz orszgban gyakori, kznsges nvny, klnsen csapadkos vben a kertszeti kultrkban kros. Szntfldn, vetemnyesben, tuja ltetvnyekben, szlben, gymlcssben, parlagterleteken, erdei utak szln, rten, vzparton fordul el. A vegetcin bell tavasszal s sszel krost. Sr vetsekben akadlyozza a bokrosodst, pusztulst okoz. Kora tavasztl ks szig virgzik. Maggal terjed. 10-30 cm magas. Gykrzete vkony, finom szl. Szra gas, elfekv vagy felll. Levelei tojsdadok, kiss hegyesek. Termse hosszks tok, szrksbarna magja bibircses. Egyves. ltalban csranvnye telel t, kora tavasszal kezd el fejldni. Lefekv oldalhajtsai a csomknl meggykeresednek, ezrt igen gyorsan sznyegknt bortja a talajt. Nhny ht mlva termst hoz. Maghozama nagy, csrzkpessgt sokig megtartja. A nyri szrazsg kedveztlen a szmra, mert vagy nem kel ki, vagy elpusztul. A kertszeti kultrk szi talajmunki megakadlyozzk ttelelst, maghozst, az vkzi munkk pedig a nvekedst. Szntfldn a tarlsznts, a boronls s a gyomrts puszttja. Ha esetleg kultrnkat, vetemnynket veszlyeztetn ez a gyomnvny, a legtkletesebb vdekezs madarainkkal val megetetse.
Szvesen fogyasztjk egztink, kanri madaraink, kis- s nagypapagjaink, fcnjaink, frjeink s kacsink. Knlhatjuk a kalitkba csipesszel rgztve, vagy a rcsai kz dugva, volierekbe a fldre szrva, fagakra tve, vziszrnyasainknak vzen sztatva. A felakasztott tykhrcsomk egyben kitn szrakozsi lehetsget is nyjtanak madaraink szmra. |