A bartpapagj
Lersa : A hm s nõstny egyforma. A fiatal fakbb zld.
Hazja: Kelet- s Kzp-Argentna, Uruguay. Rgta importlt s kedvelt madr. Az egyetlen papagjfaj, amely nem odban klt, hanem szabadon ll, terjedelmes, fell boltozott fszket kszt oldalra nyl bejrattal. Minden llatkertben tartjk, sõt szabadon eresztve sem szkik meg, hanem az llatkert terletn pti nagy fszkt, mely a ltogatk rszre szrakoztat ltvnyossg.
Viselkedse: ha csak egy pldnyt tartunk, annak elegendõ egy nagyobb papagjkalicka, klnsen akkor, ha idõnknt a laksban szabad replst engedlyeznk. Felgyelet nlkl azonban nem tancsos hagyni, mert rgsval komoly krt okoz. Tanulkony madr, klnsen a fiatal pldnyok megtanulnak nhny szt beszlni is. sszefrhetetlen minden ms madrral, nla jval nagyobb papagjokat is megtmad. Sajt fajval azonban kisebb-nagyobb nzeteltrsek ellenre is megfr. 8-10 pr kedvezõ krlmnyek kztt egy hatalmas, vrszerû fszekkomplexumot kszt, amelyben minden prnak megvan a maga laksa. Rossz tulajdonsga, hogy kibrhatatlanul rikcsol, klnsen akkor, ha valami szokatlan dolog izgatja. Egybknt csendes trsasg, de ha ltogat, teht idegen jn, ktelen lrmba kezdenek, s ezt csak akkor hagyjk abba, ha a zavar krlmny megszûnik.
Klts: kltetse a fogsgban nem nehz. Tgas volierben magban tartott pr az v brmely szakban hajland klteni. A rpdben lehetõleg magasan, a fszek megptshez alkalmas grendszert erõstsnk. Abba erõs gakbl alapzatot ksztsnk, hogy a madarak fszekptõ munkjt megknnytsk. Fszekptshez klnsen szeretik a hajlkony nyrfavesszõt. A hm hordja az anyagot, a nõstny pt. A tojsok szma 4-6. A nõstny egymaga kotlik 25-26 napig. A fikk 45-46 nap mlva replnek ki.
Tpllsuk: kles, fnymag, zab, fõtt rizs s fõtt kukorica, gymlcs, flrett fûflk termse, zldeledel s friss gak, hogy legyen mit rgniuk. A fikk felnevelshez a felsorolt magvakat csrztatott llapotban is adjuk. Lgyeledel : ztatott s kinyomott fehr kenyr, tojskenyr, keksz, fõtt tojs, sok zldeledel (salta, tykhr, nagy tifû, uborka). Mivel a bartpapagj kitûnõen brja a hideget, tbb zben ksrleteztek szabadon tartsval. Minthogy hatalmas fszekptmnyket vekig lakjk, annak javtsval, kibõvtsvel a kltsi idõszakon kvûl is foglalkoznak, ezrt bizonyos mrtkig helyhez kttt madarakk vlnak. ppen ez a krlmny teszi õket klnsen alkalmass arra, hogy szabadon val tartsukkal ksrletezzenek. Csak akkor szabad õket szabadon ereszteni, ha volierben fszkket mr megptettk. Berlinben, Grlitzben, Mnchenben s ms vrosokban fõleg llatkertek kezdemnyezsre szabadon engedtek tbb pr bartpapagjt. A madarak kltttek, fszkktõl 2 km-nl nagyobb tvolsgra nem repltek, el is szaporodtak, a gymlcsskben jelentõs krt okoztak. |