A z�ld hull�mos papag�ly sz�nmut�ci�i ut�n az els� m�s sz�n� mut�ci� a s�rga sz�n� (nem lutin�) hull�mos. H�rom vari�ci�ja ismert: a vil�gos, a s�t�t �s az olajs�rga. A lutin�k megjelen�se �ta a teny�szt�se kiss� h�tt�rbe szorult. Ma m�r kevesen teny�sztik, a ki�ll�t�sokon el�g ritk�n lehet vele tal�lkozni. Ez a mad�r recessz�v �r�kl�smenet�, r�la tal�n majd a recessz�veket ismertet� �r�somban fogok b�vebben �rni.

A k�k sz�n� hull�mos

Az els� k�k mut�ci�k 1880 k�r�l Belgiumban �s N�metorsz�gban sz�lettek, ezeket nem tudt�k r�gz�teni �s �gy elvesztek. 1910-ben ez a mut�ci� �jb�l jelentkezett Angli�ban, ahol siker�lt a sz�nt r�gz�teni s �gy elindulhatott ez a sz�p sz�n� mad�r h�d�t� �tj�ra. N�pszer�s�g�t tal�n mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1910-ben az els� madarat 10 angol font�rt adt�k el. A jap�nok k�s�bb az �gsz�nk�kek�rt 100-125, a kobalt k�kek�rt �s a m�lyva sz�n�ek�rt 150-175 fontot fizettek. Az 1910-ben sz�letett �gsz�nk�k madarunkat 1921-ben Franciaorsz�gban a kobaltk�k k�vette, majd 1924-ben a m�lyva sz�n�. A k�kek legszebb sz�n� mut�ci�ja a viola sz�n, hogy ez a mut�ci� mikor j�tt l�tre, err�l nincs adatom, de 1954-ben m�r l�tezett. A kobalt, a m�lyva �s a viola sz�n� madarak domin�nsak. A viola a m�lyva, a kobalt �s az �gsz�nk�k felett. A m�lyva a kobalt �s az �gsz�nk�k felett, a kobalt az �gsz�nk�k felett. A h�rom s�t�t sz�nnek van dupla �s szimpla d�zis� v�ltozata. A h�rom s�t�tebb v�ltozat nagyon �rt�kes mad�r a k�l�nb�z� sz�nv�ltozatok teny�szt�s�n�l. A n�gy f� sz�n mellett l�trej�tt k�t k�ztes sz�n� mad�r a viola �gsz�n �s a viola m�lyva k�k. A ki�ll�t�sokon az �gsz�nk�ket k�l�n oszt�lyban �ll�tj�k �s b�r�lj�k el a t�bbi k�k mut�ci�t�l.

A k�k sz�n� madarak egym�ssal �s a z�ld sz�n�ekkel val� p�ros�t�s�b�l az al�bbi sz�n� fiatalok v�rhat�k a teljess�g ig�nye n�lk�l:

�gsz�nk�k x �gsz�nk�k
= 100 % �gsz�nk�k

�gsz�nk�k x Kobaltk�k
= 50 % �gsz�nk�k
50 % Kobaltk�k

�gsz�nk�k x M�lyvasz�n
= 100 % Kobaltk�k

�gsz�nk�k x Vil�gos z�ld
= 100 % Vil�gos z�ld/k�k

�gsz�nk�k x S�t�t z�ld
= 50 % Vil�gos z�ld/k�k
50 % S�t�t z�ld/k�k

�gsz�nk�k x S�t�tz�ld/k�k
= 25 % Vil�gos z�ld/k�k
25 % S�t�t z�ld/k�k
25 % Kobaltk�k
25 % �gsz�nk�k

�gsz�nk�k x Olajz�ld
= 100 % S�t�tz�ld/k�k

�gsz�nk�k x Olajz�ld/k�k
= 50 % S�t�tz�ld/k�k
50 % Kobaltk�k

Kobaltk�k x Kobaltk�k
= 25 % �gsz�nk�k
50 % Kobaltk�k
25 % M�lyvasz�n

Kobaltk�k x Kobaltk�k DD
= 33 % �gsz�nk�k
33 % Kobaltk�k
33 % M�lyvasz�n

Kobaltk�k x M�lyvasz�n
= 50 % Kobaltk�k
50 % M�lyvasz�n

Kobaltk�k x Vil�gosz�ld
= 50 % Vil�gosz�ld/k�k
50 % S�t�tz�ld/k�k

Kobaltk�k x Vil�gosz�ld/k�k
= 25 % �gsz�nk�k
25 % Kobaltk�k
25 % Vil�gosz�ld/k�k
25 % S�t�tz�ld/k�k

Kobaltk�k x Olajz�ld
= 50 % S�t�tz�ld/k�k
50 % Olajz�ld/k�k

Kobaltk�k x Olajz�ld/k�k
= 25 % Kobaltk�k
25 % M�lyvasz�n
25 % S�t�tz�ld/k�k
25 % Olajz�ld/k�k

M�lyvasz�n x M�lyvasz�n
= 100 % M�lyvasz�n

M�lyvasz�n x Vil�gosz�ld
= 100 % S�t�tz�ld

M�lyvasz�n x Vil�gosz�ld/k�k
= 50 % S�t�tz�ld/k�k
50 % Kobaltk�k

M�lyvasz�n x S�t�tz�ld
= 50 % S�t�tz�ld/k�k
50 % Olajz�ld/k�k

M�lyvasz�n x S�t�tz�ld/k�k
= 50 % Kobaltk�k
50 % S�t�tz�ld/k�k

M�lyvasz�n x Olajz�ld
= 50 % M�lyvasz�n
50 % Olajz�ld

M�lyvasz�n x Olajz�ld/k�k
= 50 % M�lyvasz�n
50 % Olajz�ld/k�k

A fent felsorolt sz�zal�kos ar�nyok csak a t�bb sz�z pr�ba p�ros�t�sakor j�nnek ki. Genetikailag term�szetesen nagyon sok t�nyez�vel kell sz�molnunk. Pl.: nem mindegy, hogy a sz�nhordoz� (angolul split, nemzetk�zi jele t�rt vonal) pl.: z�ld/k�k vagy z�ld/lutin� stb. A cikk fenti r�sz�ben l�that�, milyen k�k sz�nt hordoz, illetve az �s�k milyen sz�n�ek voltak, a sz�l�k dupla vagy szimpla sz�n d�zis�ak-e. Vigy�zni kell a s�t�t faktor� madarak p�ros�t�s�n�l, a violasz�n�ekn�l (k�vetkez� cikk) p�ld�ul egyes p�ros�t�skor a let�lis g�nek el�g s�r�n szerepet j�tszanak. N�lam a m�lyvasz�n x olajz�ld �s m�lyvasz�n x olajz�ld/m�lyvasz�n p�ros�t�saimn�l nagyon sok volt a toj�sban meghalt embri�. �n ezt a let�lis g�nek szerep�nek tudom be, lehet hogy t�vedek, ez id�ig szakirodalomban nem tal�lkoztam pontos magyar�zattal a m�lyva �s olajz�lddel kapcsolatban. Itt szeretn�m felh�vni kedves teny�szt� t�rsaim figyelm�t, hogy teny�szmadarat csakis olyan helyr�l v�s�roljanak, ahol komoly teny�szt�i munka folyik! A v�s�rolt mad�rr�l k�rjenek el minden adatot, gondolok itt sz�rmaz�sra, sz�l�k, testv�rek �s unokatestv�rek ki�ll�t�si eredm�nyeire stb. Soha ne v�s�roljanak madarat fellengz�s hirdet�kt�l, �s pl�ne t�bbfajta madarat teny�szt�kt�l. Higgy�k el nekem, hogy ott nem folyik �tgondolt, tervezett teny�szt�i munka, ilyen helyen csak a p�nzszerz�s, a kereskedelem az els�dleges.