M�g ma is vadon �l� helyei Olaszorsz�g, a Balk�n-f�lsziget, valamint a Mong�li�t�l nyugatra es� ter�letek. Ritk�n az Alpokban is megtal�lhat�. Magas, szikl�s hegys�gek lejt�j�n tart�zkodik sz�vesen. F�szk�t cserj�k, alacsony bokrok alj�ra �p�ti. Hossz�s�ga a cs�rhegyt�l a farok v�g�ig 28-30 cm. S�lyuk: toj� 80 dkg, kakas 100 dkg.

A szirtifogoly monog�m �letet �l, vagyis egy kakas mindenkor egy ty�kot v�laszt mag�nak. A szabadban �vi kilenc-tizenk�t s�rg�sbarna toj�st rak, azonban fogs�gban, ha a toj�st mindennap elszedik t�le, h�sz-huszon�t�t is k�pes rakni. Fogs�gban a toj� kev�sb� kotlik el, �gy a mad�rgy�jt�k g�ppel vagy m�s baromfifajt�kkal keltetik ki a fogolycsib�ket. A toj�sok keltet�si ideje huszonegy-huszonk�t nap. A csib�k f�szekhagy�k, alig hogy felsz�radnak, m�ris �n�ll�an esznek �s isznak. Ink�bb n�v�nyi eredet� eles�get fogyasztanak, de sz�vesen megeszik az apr�bb rovarokat is. Elengedhetetlen a lisztkukac etet�se. A kikel�s ut�ni els� k�t h�tben �vni kell �ket a megf�z�st�l, nyirkos alomt�l �s vizes helyis�gt�l. Ezut�n rohamosan n�nek. Szabadban, fogs�gban egyar�nt csapatba ver�dnek, �s mindaddig csapatban �lnek, m�g a p�rv�laszt�s meg nem t�rt�nik. Az ivaruk - mint minden fogoly� - nehezen �llap�that� meg. Tapasztalt mad�rteny�szt�k is csak any�nyi korban tudj�k meg�llap�tani nem�ket. �ltal�ban a kakasnak er�sebb a testalkata, vastagabb a nyaka, pirosabb a cs�re, m�s a fejform�ja �s a hangja. Igaz, a szirtifogoly csak p�rz�s idej�n ad hangot: "vit-vit-vit"-et. A h�m �s a toj� egyforma sz�nezet�, cs�r�k �s l�buk �l�nkpiros. Farokaljuk feket�n szegett feh�r sz�n�, valamivel nagyobb mint a v�r�s fogoly�. Homlokuk hamusz�rke. A k�t comb tollazata feket�s-barn�n cs�kozott.

Ar�nylag j�mbor �s kev�sb� f�l�nk madarak, �ppen ez�rt a rabs�got is j�l t�rik, k�nnyen szapor�that�k. Haz�nkban is t�bb p�r szaporodik teny�szt�kn�l. 1970-t�l kezd�d�en a g�d�ll�i k�s�rleti f�c�ntelep t�bb sz�zat nevelt fel �s enged szabadon a vad�szok ter�t�s�nek gazdag�t�s�ra. Mindez azonban kev�s sikerrel j�rt, mert felt�n�, a terepsz�nbe kev�sb� beleolvad� sz�nez�d�se, valamint j�mbor, szel�d term�szete k�vetkezt�ben szinte mind a ragadoz�k �tlapj�ra ker�l. A szirtifogolynak m�g k�t hasonl� alfaja van: a csuk�r �s a barnanyak� szirtifogoly. Ezekb�l kevesebb tal�lhat� n�lunk. M�g k�zelebbi rokona a v�r�sfogoly, amelynek nagys�ga azonos a haz�nkban is k�zismert sz�rkefogoly�val. E faj ink�bb a vad�szok zs�km�nya, de az ut�bbi �vtizedben nagyon megcsappant az �llom�nya, �s �gy csak korl�tozott sz�mban l�hetik a vad�szok.

M�s d�szmadarakkal - megfelel� nagys�g� volierekben - egy�tt is tarthat�k, kev�sb� tart�zkodik f�k �gain, ink�bb a f�ld�n, bokrok alj�ban szeret �ld�g�lni.

H�sa fogyaszthat�. Valaha Cs�sz�r fogolynak is h�vt�k, mivel a r�gi �ri �trendb�l aligha hi�nyozhatott a fogolyh�s.

Ma azonban m�r egyre kevesebb van e sz�p mad�rfajt�b�l, haz�nkban t�bb �llatkertet �s vadasparkot tekintettem meg, �s egyetlen darabot sem l�ttam bel�l�k. Fogs�gban nem aj�nlatos f�ld�n tartani, mert a v�r�s giliszta pet�i lerak�dnak a nyel�cs�ben �s ez�ltal megfullad. �pp ez�rt aj�nlatos r�cs padozaton, vagy deszka padozaton tartani. Volierekben pedig vastag s�der almon.

Haz�nkban egyre nehezebb beszerezni ezt a csod�latos, d�szes szel�d madarat, �gy a szomsz�dos Ausztri�b�l, vagy N�metorsz�gb�l aj�nlatos behozatni. H�tha kedvet kapnak a mi �llatkertjeink is tart�s�ra.