N�met n�v: Blaukappenamazone

Az alapfajt Philip Lutley Scalter (1829-1913), angol zool�gus, rendszerez� �rta le, �s a papag�jok egyik legjelent�sebb kutat�j�r�l, Otto Finschr�l nevezte el. A Londoni �llatkert 1874-ben, a Berlini 1878-ban mutatta be, de a mai napig kev�s helyen l�that�, pl. Walsrode-ban. Els�k�nt 1949-ben Mercer (USA) szapor�totta, a 70-es �vekben a San Diegoi �llatkertben is k�lt�tt, de nem rendszeresen. Legnagyobb teny�sz�llom�nya az USA-ban tal�lhat�, az exportja is ide ir�nyul. Gyakran tartj�k h�zikedvenck�nt, pedig erre a nagyobb mozg�sig�nye miatt nem igaz�n alkalmas. Eur�p�ban kev�s teny�szt� tartja, behozatala is sz�rv�nyos. 2 alfaj�t ismerj�k.

1. K�ksapk�s amazon, A.f. finschi (Scalter, 1864)

A faj elterjed�s�nek k�z�ps� �s d�li r�sz�n �l, D�l-Sinalo�t�l �s Durang�t�l d�lnek, Oaxacaig.

Alapsz�ne z�ld, mell�n, has�n s�rg�s. Homloka, kant�rja �s r�szben a fejoldala barn�spiros. A fejtet� �s a fej h�ts� oldala vil�gosk�k. Az arc f�lt�j�ka �s szemk�rny�ke z�ldess�rga. Karevez�i iboly�sk�kek, az �t els�rend� karevez�n piros sz�rnyt�k�r l�that�. A k�ls� faroktollak z�szl�j�nak t�ve k�k. Keskeny, csupasz szemgy�r�je sz�rke. Cs�-re s�rg�s, l�ba sz�rke, sziv�rv�nyh�rty�ja narancssz�n�. A toj� sz�nezete a h�m�hez hasonl�. A fiatalok szeme s�t�t, sz�neik tomp�bbak. Hossza 330 mm.

2. Sonora-k�ksapk�s amazon. A.f. wodi (Moore, 1937)

�ny.-Mexik�, K�z�p- �s Kelet-Sinalo�n �s Durang�ban, �szakra kelet Sonor�ig, Dny.-Chinchu�ig.

A finschire hasonl�t, de hasa, melle z�ldebb, a fej barn�sv�r�s foltja keskenyebb �s tomp�bb. Az alapfajn�l valamivel nagyobb, 340 mm.

A s�k �s hegyvid�ki erd�kben �l, a hegyekben 2200 m�terig felhatol, el�nyben r�szes�ti a t�lgy �s Piniaerd�ket.

Ritka, csak helyenk�nt gyakori. Az ut�bbi �vtizedekben �lettere sz�k�lt, �llom�nya a m�rt�ktelen befog�s miatt is cs�kken. P�ros�val, kisebb csapatokban, vagy nagyobb, 300 f�t is el�r� rajokban �l, a k�lt�si id�ben eles�g ut�n j�rva k�borol. Alv�f�in t�bbsz�zas t�rsas�gba is �sszever�dik. �l�hely�n hamar felh�vja mag�ra a figyelmet, mivel el�gg� hangos. R�pt�ben �rdes rikolt�st hallat.

T�pl�l�k�t gy�m�lcs�k - els�sorban vad f�gemagvak, bogy�k, di�, vir�gok, r�gyek adj�k. A kukorica �s gabonaf�ldeket, ban�n�ltetv�nyeket felkeresve tetemes k�rt okoz.

K�lt�se febru�r-j�nius k�z� esik. �ltal�ban a s�r� erd�k kisz�radt, termetes f�gef�inak magasan fekv� od�iba f�szkel. A fakorhad�kra rakja 2-4 toj�s�t. Az od�t a hark�lyok v�sik ki, amit azt�n az amazon toj� tov�bb alak�t.

Tartott mad�rk�nt hangos, vagy k�zepesen hangos. Mozg�kony, szeret r�pk�dni. Az �j hely�n hamar megszokik �s bizalmass� v�lik. Szeret f�rdeni, vagy az es�ben �ztatni mag�t. Sokat r�gcs�l, friss fa�gakat eg�sz �vben rendszeresen adjunk be neki. Kem�ny, sz�v�s r�pd�s mad�r. Aj�nlott volierm�rete 4x2x1,5 m�ter, a bels� t�r 1,5x2x1,5. T�len a v�d�h�zat annyira f�ts�k, hogy a h�m�rs�klet ne menjen fagypont al�. Mivel a f�ldre nem sz�vesen sz�ll le, etet�s�t etet�asztalr�l oldjuk meg.

Magkever�k�nek 70%-a �ll olajos (napraforg�, s�fr�nyos szeklice, n�germag, kender, kev�s kerti �s f�ldi mogyor�, feny�mag) �s 30%-a lisztes (vegyes k�les, f�nymag, cirok, lencse, b�za, zab, rozs, hajdina stb.) magvakb�l. Tavasszal �s ny�ron a magvakat cs�r�ztatva is adjuk. Kapjon sz�raz kenyeret, gy�m�lcs�t az �vszaknak megfelel�en, t�len f�g�t, ban�nt, mazsol�t is. Az �des gy�m�lcs�ket el�nyben r�szes�ti. Szereti a tejes kukoric�t, napraforg�t, f�l�rett gabon�t. Rendszeresen kapjon z�ldeles�get (pitypang gy�keresen, ty�kh�r, mangold, zsenge l�here, lucerna, f� stb.). Nevel�eles�ge tejbe �ztatott keny�r, toj�sos eles�g, gy�ri l�gyeles�g, cs�r�ztatott magok.

Teny�szt�se �sszeill� p�rral megoldhat�. Ha az od� term�szetes r�nk, a bels� �tm�r� legal�bb 30 cm legyen. Des-kaod�n�l - kem�nyf�b�l k�sz�lj�n - 30x30 cm az alapter�let, 60 cm-es magass�ggal. Beb�v�ny�l�s 8 cm. A p�r csak egymag�ban k�ltethet�, minden m�s mad�rral szemben agressz�v. N�lunk a k�lt�si ideje m�jusban kezd�dik, szobai r�pd�ben valamivel el�bb. K�lt�skor madaraink hangosabbak a szokottn�l. D�rg�skor a h�m felmereszti a fejtet� tollait. F�szekalja 2-4 toj�s, a toj� 26-28 napig �li. A fiak 8-10 h�tig tart�zkodnak a f�szekben, de a kir�p�l�s ut�n a sz�l�k m�g etetik �ket.